Mathis Wackernagelkörnyezetvédelemökológiai lábnyomkoppenhágai klímakonferencia 2009

Már most másfél Földre lenne szükségünk

2009. 11. 26., 12:51 | [origo]MTI
Közel másfél Földre lenne szükség az emberiség jelenlegi fogyasztási igényeinek kielégítéséhez. Ehhez képest 1961-ben még csak félföldnyi volt az ökológiai lábnyomunk.

Már közel másfél Földre lenne szükség ahhoz, hogy fenntartható módon kielégítse azokat az igényeket, melyeket az emberiség a bioszféra iránt támaszt - derül ki a Global Footprint Network legújabb jelentéséből. Az ökológiai lábnyom koncepcióját Mathis Wackernagel kanadai ökológus dolgozta ki. Ő vezeti a lábnyomot rendszeresen mérő nemzetközi kutató-tanácsadó céget. Friss jelentésük a jelenleg rendelkezésre álló legújabb, 2006-os adatokon alapul.

A szándékoltan a koppenhágai klímacsúcs előtt megjelentetett tanulmányból kiderül: az emberiség 44 százalékkal nagyobb mértékben használja a bioszférát természeti erőforrások kivonására és a szén-dioxid-kibocsátás elnyelésére, mint amennyit az fenntartható módon biztosítani tud.

A globális lábnyom 2006-ban 1,4 Földnél járt, ami 2 százalékkal nagyobb, mint 2005-ben és 22 százalékkal több, mint egy évtizeddel korábban. A növekedés egyszerre következménye a szaporodó népességnek és az egy főre eső fogyasztás növekedésének. Mindeközben a biokapacitás - a "kínálati oldal" - nem nőtt, sőt valószínűleg kismértékben csökkent, állapítja meg a jelentés.


Az amerikai életstílushoz öt, a kínaihoz egy Földre van szükség

Az egyes országok "ökológiai egyenlege" azonban messze nem azonos. Ha minden ember úgy élne, mint egy átlagos amerikai, az emberiségnek 5 Földre lenne szüksége a fenntarthatósághoz. Európa átlaga 2,5 Föld, Kínáé jelenleg 1, Indiáé pedig 0,4. A legnagyobb zöldtöbblettel rendelkező, kevesebb mint egyharmad Földet "fogyasztó" országok közé tartozik a délkelet-afrikai Malawi, a közép-amerikai Haiti, a dél-ázsiai Nepál és Banglades.

ForrA!s: AFP

Amikor elfogy a föld: egy szigetre menekülnek emberek és állatok
az árvíz elől az észak-malajziai Jeram Perdasban

Más oldalról: az Egyesült Államok jelenleg a világ teljes biokapacitásának 23 százalékát használja, míg Kína körülbelül 21 százalékát. E két ország együttesen tehát az emberiség természet iránti igényeinek közel a felét használja, vagyis ilyen mértékben fogyasztja a természeti erőforrásokat és használja fel a környezet elnyelő kapacitásait.


Kína hajlandó visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást

Ezért is fontos az a csütörtöki hír, mely szerint a kínai vezetés bejelentette: meredek ütemben javítja a szén-dioxid-kibocsátás "hatásfokát". A vállalás szerint a pekingi kormány 40-45 százalékkal csökkenti 2020-ig a nemzeti össztermék, a GDP egy egységére eső CO2-kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy növelik az energiafelhasználás hatékonyságát.

Ezenfelül Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök részt vesz a koppenhágai klímacsúcson. A bejelentést azt követően tette meg Kína, hogy a Fehér Ház is jelezte: bár Barack Obama elnök csak a konferencia megnyitóján vesz részt, de konkrét bejelentést tesz Koppenhágában az Egyesült Államok üvegházgáz-kibocsátásának csökkentéséről. (Az elnök nem várja meg a tanácskozás végét - a megnyitó után, december 9-én Oslóba utazik, hogy átvegye a Nobel-békedíjat.)

A kínai álláspont korábban az volt, hogy a nagy nyomás ellenére a népköztársaság nem vállal kötelező kibocsátáscsökkentést. Kína szerint igazságtalan lenne minden országra egyaránt érvényes kötelezettségeket róni a globális felmelegedés elleni küzdelemben, mivel a környezetkárosítás oroszlánrészét a fejlett országok idézték elő az elmúlt 100-200 évben iparosodásuk során.


Feléli a készleteit az államok négynegyede

A gond az, hogy a klímaváltozást elősegítő üvegházgázokat egyre nagyobb ütemben termelik az elképesztő gazdasági növekedést produkáló fejlődő országok, mint Kína, India vagy Indonézia. Az ökológiai lábnyom koncepcióját kidolgozók kutatók több mint száz ország lábnyomát számították ki, s megállapították, hogy összességében az államok 80 százaléka ökológiai deficittel rendelkezik, azaz természeti erőforrásokat importál, feléli saját készleteit, és szén-dioxiddal tölti fel a légkört és az óceánokat.

A Global Footprint Network szerint a jelenlegi trendeket figyelembe véve a globális ökolábnyom a 2030-as évek elejére két Földre nőhet. Összehasonlításképpen: 1961-ben az emberiség még alig használt több, mint "félföldnyi" biokapacitást.

A kijózanító eredmények ellenére a szervezet szerint van ok bizakodásra. "A jó hír az, hogy sok kormány, amellyel együtt dolgozunk - Ecuadortól az Egyesült Arab Emírségekig - lépéseket tesz az ország ökológiai lábnyomának csökkentésére, attól függetlenül, hogy mi történik majd decemberben Koppenhágában" - idézi a jelentés Mathis Wackernagelt.

[origo]

(MTI)

Az OzoneTV kiadója a New Wave Media Group Kft. © Minden jog fenntartva.