klímaváltozásglobális felmelegedésárvízüvegházhatásüvegházNature

Először bizonyították, hogy katasztrofális áradásokat okoz az ember

2011. 02. 17., 12:29 | Sipos Géza
Megszületett az első tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás is hozzájárul az árvizek kialakulásához. Ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, úgy nő az esélye a heves esőzések és áradások kialakulásának az egyébként is csapadékos területeken, míg máshol ez a víz hiányozni fog.

Korábban a viszonylag kevés számú megfigyelési adat miatt nem tudták kellő alapossággal bizonyítani a klímakutatók és hidrológusok, hogy részben az ember okozta globális felmelegedés felelős egy-egy olyan heves esőzésért és áradásért, mint amilyen a 2010-es pakisztáni katasztrófa és az ausztráliai árvíz volt. Most Pardeep Pall, az Oxfordi Egyetem légkörfizikusa és kollégái a nagy-britanniai, 2000 októberében-novemberében bekövetkezett árvíz adatait elemezték. A nagy számításigényű műveletekhez önkéntesen bekapcsolódók számítógépeinek egyébként üres gépidejét használták fel.

Angliában és Walesben 2000 október-novembere volt a legesősebb ősz 1766, a helyi időjárás rendszeres feljegyzéseinek kezdete óta. A heves esőzések miatt bekövetkezett árvíz mintegy tízezer ingatlanban okozott károkat, sok helyen tönkretette az áramszolgáltatást. A katasztrófa miatti kár 1,3 milliárd fontra (mintegy 419 milliárd forintra) rúgott.

Az árvíz arra figyelmeztette a brit közvéleményt, milyen lokális hatásai lehetnek a globális felmelegedésnek, ám csak termodinamikai elméletek álltak rendelkezésre annak magyarázatára, miképpen okozhat heves esőzéseket a felmelegedés miatt a légkörben felhalmozódó vízgőz. További gond volt, hogy a klímamodellek nem voltak elég precízek és nagy felbontásúak ahhoz, hogy a felhőképződés szintjéig elmenően bemutassák az árvíz kialakulásához vezető folyamatokat.

Pall és munkatársainak  az árvíz kialakulásához vezető, bonyolult hidrometeorológiai folyamatainak elemzése volt a célja. Ennek érdekében több ezer klímamodell-szimulációt futtattak le a térségre (ezért volt szükség az önkéntesek összesített számítógép-kapacitásának használatára). A modellek mindenike esetében valós feltételekből indultak ki, és az eredményeket egy olyan számítógépes szoftverrel elemezték, amely a csapadék lefutását modellezi az angliai és walesi folyókon (vagyis megmutatja, mikor alakulnak ki árvizek).

Forrás: AFP/Adrian Dennis

Áradások Nagy-Britanniában 2000 őszén - York városának utcáin libák úszkálnak

Tíz lefuttatott elemzés közül kilenc azt jelezte, hogy a 20. századi üvegházgáz-kibocsátás 20 százalékkal növelte az árvizek kialakulásának esélyét Angliában és Walesben. Három modell közöl kettő esetében több mint 90 százalékos árvízkockázat-növekedés lett az eredmény. Ezzel együtt az még nem derült ki, hogy pontosan mekkora az emberi üvegházgáz-termelés hozzájárulása a katasztrofális eseménysorozathoz - teszik hozzá a kutatók.

A növekvő üvegházgáz-koncentráció hevesebb esőzésekhez vezetett 1951 és 1999 között az északi félteke számos területén - erről szintén a Nature legutóbbi számában közölnek tanulmányt a kanadai meteorológiai intézet és az Edinburgh-i Egyetem munkatársai. Seung-Ki Min, Francis Zwiers és munkatársai a ritka események statisztikai elemzésére felhasznált módszerrel dolgozva helyezték el ugyanazon skálán a napi  csapadékmennyiség adatait és a klímamodell-számítások eredményeit. A kutatók legérdekesebb eredménye az, hogy a jelenleg használatos klímamodellek valószínűleg alábecsülik azt a hatást, amit az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés gyakorol a csapadékmennyiségek növekedésére.

A heves esőzések és árvizek oka végső soron az, hogy az egyre melegedő levegő egyre több vízgőzt hordoz. Ha a földfelszínhez közeli légrétegek egy Celsius-fokkal felmelegszenek, akkor 6-7 százalékkal több gőz kerül a légkörbe (ahogy a Clausius-Clapeyron termodinamikai egyenlet mutatja). Ez sűrűbb felhőképződéssel, így több esővel, jégesővel, hóval jár együtt. Viszont a vízgőz részben elnyeli a Nap infravörös sugárzását, vagyis a hőt is, tehát minél több a gőz, annál erősebb a hűtőhatás is.

A katasztrofális esőzések mind helyi jellegű jelenségek, ám annak a többletvízgőznek a kicsapódása okozza, ami egyébként egyenletesebben eloszolva távolabbi vidékeken jótékony hatású csapadék lett volna. Ha egy vidéken sűrűbbek a nagy esők, akkor ez azt jelenti, hogy másutt szárazság lesz. Pontosan ezt mutatják a jelenleg használatos klímamodellek. Az amúgy is nedves-esős éghajlaton élőknek további 2-3 százalékos csapadéknövekedésre kell számítaniuk, amint a földi átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal megemelkedik. Ezzel szemben a jelenleg is száraz, szubtrópusi területeken még kevesebb lesz a csapadék. A csapadékos és a száraz időszakok kényes egyensúlyának megbillenésének modellezésére azonban további légkörfizikai vizsgálatokra és az elméletek ellenőrzésére még több megfigyelési adatra van szükség.

Forrás: AFP/Rizwan Tabassum

Légifelvétel az árvíz elől menekülők sátrairól Sefwah városa mellől, Hyderabadtól 130 km-re északnyugatra

Az óránként frissülő időjárási információkat ezentúl, itt találja: origo.hu/idojaras
hirdetés

Ajánlat

Hirdetés

Ajánlat

Az OzoneTV kiadója a New Wave Media Group Zrt. © Minden jog fenntartva.