Közép-EurópaKárpát-medenceextrém időjáráscsapadékszeptemberi időjáráseső

Évszázados esőrekordok: miért és hogyan ázik el Magyarország?

2010. 10. 01., 12:00 | Kánai Gábor
Több mint tíz éve nem volt ilyen esős a szeptember, és sorra megdőlnek az éves csapadékmennyiség százéves rekordjai is. A szeptemberi nagy esőket döntően a korai mediterrán ciklonok okozták. Elmondjuk, miért és hogyan ázott el Magyarország, és a rossz hírünk az, hogy októberben sem várható tartósan száraz időjárás.

Az átlagos havi csapadékmennyiség ötszöröse is lehullott 2010 szeptemberében helyenként Magyarországon, olyan település pedig alig maradt, ahol az átlag kétszeresét ne érte volna el. A sokéves átlag azt mutatja, hogy a szeptemberi csapadék az országban 35-55 mm között alakul, míg most a Bakony belsejében 285 mm-t, Gyöngyösön pedig 240 mm-t mértek. Ehhez hasonló őszkezdet legutóbb 1998-ban volt, de az egész évet tekintve 2010 sokkal különlegesebb.

Évszázados rekordok dőlnek meg

Többfelé meghaladja az 1000 mm-t a Dunántúlon és az Északi-középhegységben háromnegyed év alatt lehullott csapadék mennyisége, sőt a Bakony közepén az 1300 mm-t is eléri. Egyes területeken a mérések kezdete óta nem volt akkora éves csapadék, mint amennyi idén kilenc hónap alatt lehullott.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Kun László elöntött hatvani kertjében gázol szeptember 12-én. A felhőszakadások miatt kilépett medréből a Bér-patak a város határában

Ha a hátralévő három hónapban is folytatódik a rendkívüli csapadékosság, akár az abszolút magyar rekord is megdőlhet. 1937-ben az Alpokalján, Kőszeg-Stájerházaknál 1510 mm-t mértek. A Bakonyban az év végéig túlszárnyalhatja a csapadék ezt a rekordértéket. A Kárpát-medencében a 19. század végétől végeznek nagy területen rendszeres csapadékmérést.


Korai mediterrán ciklonok okozták a nagy esőket

A szeptemberi esőzések kialakulásának okai két nagy csoportba sorolhatók. Az ősz kezdetét erős nyugatias légáramlások jelzik, melyek gyors frontokat mozgatnak, amelyekből egyébként is gyakran fordult elő eső, zápor. Egyes hidegfrontok esetén zivatarok is kialakultak - szeptember első hetére ez volt a jellemző.

Az évszakhoz képest hűvösebb légtömegek sodródtak Közép-Európa fölé, így a magasabb hegyekben leesett az első hó, nem is akármilyen mennyiségben: a Magas-Tátrában 80 centiméteres friss hóréteg alakult ki, ami az ősz legelején ritkaságnak számít (az más kérdés, hogy ez a hómennyiség néhány nap alatt el is olvadt).

A másik, ennél jelentősebb hatás a Földközi-tenger közepén kialakuló ciklonokhoz köthető. Az Olaszország felett kimélyülő, alacsony nyomású légköri képződmények leginkább októbertől decemberig jellemzik a térség időjárását, most viszont a folyamat egy hónapot előre sietett. Ezeknek az 1000-2000 kilométer átmérőjű légörvényeknek a központi részén rendezett feláramlás zajlik, amely felszívja az alsóbb szinteken beáramló mediterrán levegőt. A nagy abszolút nedvességtartalmú levegő felemelkedése tartós, intenzív csapadékot okoz. Két ilyen ciklon hozta a legtöbb esőt és az ezzel járó áradásokat Magyarországra.

Szeptember 10-11-én haladt át a Kárpát-medencén az első mediterrán ciklon, amelyből például a fővárosban 60-70, a Mátra térségében 100-120 mm csapadék hullott. A Mátra környéki patakok gyors áradásnak indultak, amely a Zagyván harmadfokú készültségnek megfelelő árhullámhoz vezetett.

Forrás: NOAA
Így örvénylett a ciklon szeptember 26-án 15 óra 7 perckor Magyarország felett (az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Intézet, a NOAA műholdfelvétele)

A második földközi-tengeri légörvény szeptember 24-én képződött az Adria északi része felett. Eleinte a tengerparti városokban hozott kiadós esőzést - néhol erős villámlással járó heves záporokat -, majd Szlovéniát és Ausztria nyugati felét érte el a csapadéksáv. Szeptember 25-26-án újabb 40-70 mm eső hullott a Dunántúlon és az Északi-középhegységben, sőt a Bakony közepén a 100 mm-t is megközelítette a csapadék mennyisége. Ezúttal a nyugati határszélen áradtak meg a patakok, kisebb folyók, a Rábán és a Zalán közepes árhullám vonult le.

A folyók áradásánál talán még nagyobb problémát okozott a belvíz, amely az őszi mezőgazdasági munkákat lehetetlenítette el. Vasárnap a ciklon és az intenzív csapadéksáv tovább vonult északi irányba, és Németországban, Csehországban, valamint Lengyelországban okozott újabb áradásokat.

Az október sem lesz száraz

A rendkívül csapadékos év tehát ahhoz köthető, hogy a kontinens középső részén a szokásosnál gyakrabban jelentek meg ciklonok és azok frontjai. A ciklonoknak döntő jelentőségük van a szubtrópusi és szubpoláris légtömegek közötti átkeveredésben. Az egész mérsékelt övi zónát nézve azonban nem volt számottevő változás, hiszen például a Kelet-európai-síkságon az átlagosnál többször épült fel tartósan csendes időjárást hozó anticiklon, ritkábban játszódtak le a térségre jellemző hidegbetörések. Az átkeveredés térbeli eltolódására nincs egyértelmű magyarázat, igazából még belefér a mérsékelt öv éghajlati sajátosságaiba.

Úgy tűnik, tartósan száraz időjárás októberben sem várható. A legfrissebb előrejelzések szerint hétvégén és hétfőn, október 4-én még nyugodt lesz a légkör. A több-kevesebb napsütést átmeneti felhősödés szakítja meg, és kissé erősödik a nappali felmelegedés. Keddtől azonban az ország egyes részein ismét elered az eső.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Homokzsákokat pakolnak Heréden szeptember 11-én. A Hatvanhoz közeli községben harmadfokú
belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a folyamatos esőzések miatt

ICI Interaktív Meteorológia

12 komment

Az [origo] cikkeihez regisztr?lt ?s bel?pett felhaszn?l?ink sz?lhatnak hozz?. Ha m?g nem regisztr?lt, tegye meg itt! (Figyelem! A 2009. ?prilis 15-e el?tt m?k?d?tt kommentrendszer regisztr?ci?i m?r nem ?rv?nyesek!) Moder?l?si elveinkr?l r?szletesen itt olvashat. A moder?l?si elvekbe ?tk?z? hozz?sz?l?sokat szerkeszt?s?g?nk b?rmikor t?r?lheti.

Elfelejtett jelsz?

12 Indygeo 2010.10.02. 08:13

Voltak itt m?r ?rvizek, m?g a Dun?n is a 19. sz?zadban http://hu.wikipedia.org/wiki/1838-as_pesti_%C3%A1rv%C3%ADz .
Igaz az a tavaszi id?j?r?snak ?s a t?len leesett sok csapad?knak volt k?sz?nhet?. Meg kellene tanulnunk gazd?lkodni, de sajnos a mostani mez?gazdas?gi helyzetk?p nem azt mutatja, hogy lenne valami ?sszetart?s ezzel kapcsolatban. Val?ban - m?g ha ez a mostani id?j?r?si helyzetben nem is seg?tett volna teljes m?rt?kben, az?rt sokat nyomot volna a latba - azok az ?rokszakaszok, amik a rendszerv?lt?s el?tt rendbe voltak t?ve, vagy elt?ntek, vagy el lettek hanyagolva (sajnos). A g?tak m?r r?g?ta nem a megfelel? m?rt?kben vannak meger?s?tve, p?lda erre az 1998-as tiszai ?rv?z ami ut?n a g?tak meger?s?t?s?t ?s komolyabb karbantart?s?t vett?k tervekbe http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2000/0002/09.html , nem csak a Tisz?n. ?s mint ahogy az a cikkb?l is kider?l, id?zem: "az ?rterek nagys?ga ?s a foly?k menti els?rend? v?dvonal Eur?p?ban n?lunk a leghosszabb, 4200 kilom?ter, s ennek karbantart?sa roppant beruh?z?sig?nyes. "

Azonban, lehetne m?g t?roz?kat ?p?teni, amib?l asz?lyos id?ben ?nt?z?ssel lehetne p?tolni a hi?nyz? csapad?kmenyis?get (na j?, igaz, ahhoz k?l?n ?nt?z? rendszert is ki kellene ?p?teni), plusz ?rkokat ?sni vagy a megl?v?ket meger?s?teni. Sajnos a mostani helyzetk?p, ?s itt visszat?rek a kezdeti ?r?somhoz, ezt nem teszi lehet?v?, mert a r?gi nagy TSZ-eket, sz?tvert?k ?s feldarabolt?k kisebb c?gekre, vagy mag?ngazd?lkod?sokra. Ezeknek a kisebb csoportoknak meg nincs el?g p?nz?k, egy nagyobb volumen? beruh?z?shoz. Az ?llam meg a p?nzhi?nyra hivatkozva mindig arr?bb tolja az ezekkel kapcsolatos terveket.

?gyhogy marad a sok v?z, meg a rem?nyked?s ?s ?sszefog?s, a katasztr?f?k elker?l?se v?get. Egy dolognak azonban ?r?lhet?nk, hogy n?lunk van ?desv?zk?szlet, csak az nem mindegy, hogy ?szunk benne, vagy n?ha felhaszn?ljuk, amikor sz?ks?ges.

11 Zala 2010.10.02. 00:18

" 10 ?ve nem volt ilyen es?s szeptember" ?
Ez mindig elgondolkoztat,hogy vajon t?nyleg nem volt? Megn?ztem 10 ?vre visszamen?leg a napt?raimat ?s fel?nk volt m?r ilyen csapad?kos ?sz eleje.Id?n n?lunk 156 mm esett,2007-be 125 mm, 2001-be 173 mm.

10 Szent Eltv?z 2010.10.01. 22:49

8 Sanzi: nem akarok offolni, de ez ?z?nv?z volt,n?lunk h?rom extr?m v?zmennyis?g? foly? ?sszefoly?sa t?madt Fels?zsolc?ra, az ellen nincs g?t.
F?leg nem ny?lg?t.
Azt?n a katasztr?fav?delem, a v?z?gy sem ?llt valahogy a helyzet magaslat?n, az m?r kev?s volt hogy a lakoss?g k?z?l p?r ember-aki ?gy ?rzi hogy a h?za vesz?lyben van neki?ll egy-egy homokkupacb?l zs?kot t?lt?getni ?s bel?t?sa szerint kirakja, se seg?ts?g, se szersz?m, se szak?rtelem- se homok, se zs?k, oda g?pek kellettek volna ?s szervezett ment?s, m?vezet?s, teheraut?k, munkag?pek, amelyek a g?tat magas?tott?k volna, vagy valahol ?tv?gt?k volna, de ?gy ez nem m?k?dhetett.

Egyed?l voltunk a bajban.
?s hadd ne soroljam m?g a vissz?ss?gokat...

9 Szent Eltv?z 2010.10.01. 22:42

7:Igazad van, t?nyleg ?gy lehetett, elfelejtkeztem hogy itt van a Magas-T?tra egy parasztk?p?snyire.

8 Sanzi 2010.10.01. 20:27

Eml?kszem m?g arra, hogy ?vekkel ezel?tt fel akartuk t?lteni a Balatont.
Most meg a sok es? miatt, m?g magas is lett a v?z benne.
Majd j?nnek sz?razabb ?vek. A r?gebbi statisztik?k is ezt mutatj?k.
A sok v?z miatt meg ?jra meg kellene tanulnunk ?rkot ?sni, ahogy ?seink tett?k amikor a felesleges vizet levezett?k a vet?sr?l, hogy ne rohadjon el. Csak ezt a mostani fukar gazd?k besz?ntott?k. Meg g?tat ?p?teni,mert majd ha megint sok es? esik, majd megint sz?tt?rj?k a kez?ket, hogy hol a seg?ts?g, meg az adom?ny!

7 h?rfigyel? 2010.10.01. 17:37

Szent Eltv?z!
Ennek domborzati okai voltak.
Mert ahol elhagyta haz?nkat,ott hegys?g,a M?tra ?llta ?tj?t a t?voz? l?gt?megnek,k?s?bb a T?tra-id?j?r?si l?pt?kkel m?rve k?zel van-.
Ezen hegys?gek felemelked?sre k?nyszer?tik a l?gt?meget ?s ez?rt ?jra csapad?k k?pz?dik.
Ez nem a teljes l?gt?meget jelenti,csak azt a r?szt,amely a hegys?geket ?rte el.

6 Szent Eltv?z 2010.10.01. 17:08

4: na ja, csakhogy X ?vtizedig asz?ly volt, eml?kszem olyan ?vre hogy kis?lt az ?sszes kukorica, ?g a Tudom?nyos Akad?mia is megsz?lalt, hogy ?j, sz?razs?gt?r? hibrideket kell vetni.

5 Szent Eltv?z 2010.10.01. 17:06

H?rfigyel?: ez tiszta sor, de felett?nk ugyanaz a l?gt?meg forgol?dott, alighogy elhagyta ?szak-Magyarorsz?got, a hat?rt, azonnal vissza is kanyarodott. Legal?bbis a felh?zeti k?pen ?gy l?tszott.

4 nan?, majd nem... 2010.10.01. 15:59

Namost, az es?vel ugye sokat kezdeni nem tudunk, mert hi?ba drukkol a f?l orsz?g hogy ne essen, ha akar, akkor esik... Hi?ba tudjuk, hogy mi?rt esik t?bb, ami le akar esni, az lej?n!

Viszont felmer?l a k?rd?s, mi?rt nincsenek megfelel?en karbantartva a v?zelvezet?k, a legkisebb utcai ?rokt?l kezdve, a foly?medrekig!

Azt gondolom, hogy ha mindenki megtette volna a mag??t az utc?k lak?it?l kezdve, az orsz?g "felel?s" (mindegy milyen sz?n?) korm?nyain kereszt?l, akkor a megn?vekedett csapad?k mennyis?g?t?l f?ggetlen?l JELENT?SEN lehettett volna/lehetne a k?rokat enyh?teni!
J?val kevesebb emberi szenved?s ?r?n, ?s kevesebb p?nzb?l...

3 h?rfigyel? 2010.10.01. 14:26

Nem a hammu miatt volt ez a sok csapad?k, ?s egy?ttal v?laszolok Szent Eltv?z k?rd?s?re is.
A glob?lis id?j?r?st azt az ?ce?nok ?s a tengerek mozgatj?k a h?kiegyenl?t? ?raml?saikkal.
Az ?tlagosn?l melegebb ?ce?noknak ?s tengereknek nagyobb a h?kiegyenl?t? ?raml?sa,ez?rt az ?tlagosn?l nagyobb,er?sebb ?s ez?rt t?bb csapad?kot hoz? id?j?r?si k?pz?dm?nyeket hoznak l?tre.
Erre p?lda az,hogy az Atlanti-?ce?n tr?pusi r?sz?n egyszerre h?rom hurrik?n keletkezett az ?tlagn?l melegebb ?ce?n miatt.
Itt a v?lasz Szent Eltv?z k?rd?s?re,hogy honnan szedik a ciklonok a p?r?t,az ?ce?nokb?l ?s a tengerekb?l ?s egy?ttal itt a v?lasz az ?tlagn?l t?bb csapad?kra.
Az ?tlagn?l er?sebb vulk?nkit?r?sek val?ban m?dos?thatj??k a glob?lis id?j?r?st,de az izlandi kit?r?s az nem tartozik ebbe a kateg?ri?ba,ez egy ?tlagos kit?r?s volt.
Az eml?tett er?sebb kit?r?sek:1782-83 Izland-Laki reped?s,1815 Indon?ia- Tambora,1883,szint?n Indon?zia-Krakatau,1980-as ?vek-Mexico-El Chichon ?s a 90-es ?vekben a F?l?p-szigeteki Pinatubo.
Ezek a kit?r?sek val?ban m?dos?tott?k a glob?lis ?ghajlatot.

2 Szent Eltv?z 2010.10.01. 13:44

R?ad?sul a m?jusi esem?nyek eset?ben a ciklon felhőzete Kelet-Magyarorsz?g felett forgol?dva mindig itt adta le terh?t, az esőt, ?gy egy h?tig szakadatlanul esett-m?g az orsz?g t?bbi r?sze ennek nem volt kit?ve. K?rd?s, hogy honnan szedte fel a sok p?r?t, mert amit egyszer kiadott mag?b?l, valahonnan fel is kellett t?ltekeznie?
Ugyanakkor ?szakon, pl Moszkv?ban k?nikula volt-ami arrafel? nem jellemző.

1 Mia man? 2010.10.01. 13:32

Az izlandi vulk?nkit?r?s nagy mennyis?g? port juttatott a l?gk?rbe. Ezek az es? k?pz?d?s alapj?ul szolg?lnak. A porszemeken kiv?l? p?ra cs?kkenti a leveg? relativ p?ratartalm?t igy annak p?ra felvev? k?pess?ge megn?. Ez az ala?pvet? oka a sok csapad?knak. Amig ez a por el nem t?nik, a leveg? ki nem "mos?dik" marad a sok csapad?k m?g t?len is.

Az OzoneTV kiadója a New Wave Media Group Zrt. © Minden jog fenntartva.
  • Forrás: MTI

    Jobb üzlet a hőszigetelés, mint a bankbetét - állítja az Energiaklub

  • Forrás: [origo]

    Régi újságok lapjai árulják el, hogyan szennyeztük el a légkört

  • Forrás: MTI/Balázs Attila

    Különleges jégszobrocskák a télen is működő szökőkúton

  • Forrás: [origo]

    Világszerte menekülnek a korallok

  • Forrás: AFP

    Olvadnak vagy növekednek a Himalája gleccserei?

  • Forrás: MTI

    Az alkalmazkodásról tárgyalt a klímacsúcs Szentendrén

  • Olvasnivaló

    pfff // 2012 // okt // 13

    Szerintem is jó cikk! Mondjuk nekem sajnos már az is magas, h milyen anyag az, ami a vizet taszítja, de az olajat felszívja. Továbbá nem értem, h ha ez csak az olajat gyűjti össze,...

    Bemutatták az olajfaló úszó robotokat (2)
    pfff // 2012 // okt // 13

    Ezek a szerencsétlenek tényleg azt hiszik, h a természetet érdeklik az ők kisded hatalmi játékaik? Mindegy mit okoskodnak, csak irreleváns kis senkik, akik nyűszítve fognak menekül...

    Csúfos kudarccal fenyeget a cancúni klímakonferencia (1)
    cabron // 2010 // már // 04

    És a sima húst, pl. egy párolt csirke vagy hasonlók, nem próbáltad? Annak nincs felvágottszaga. A felvágottak gázosak, azzal egyetértek, bár én eszem őket és igyekszem nem belegond...

    Nem eléggé zöldek a vegetáriánus ételek (13)
    Indygeo // 2010 // nov // 20

    Voltak itt már árvizek, még a Dunán is a 19. században http://hu.wikipedia.org/wiki/1838-as_pesti_%C3%A1rv%C3%ADz . Igaz az a tavaszi időjárásnak és a télen leesett sok csapadékn...

    Évszázados esőrekordok: miért és hogyan ázik el Magyarország? (12)
    geobalazs // 2011 // júl // 03

    A jelenlegi CO2 kibocsátásról egy nagyszerű írás olvasható itt: http://tuzhanyo.blogspot.com/2011/06/vulkani-kitoresek-szen-dioxid.html

    Az őskatasztrófához képest is gyors a mai felmelegedés (1)
    ImpresszumMédiaajánlatAdatvédelemAz OzoneNetwork kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva.a
    Az OzoneNetwork szerkesztősége környezetbarát, hőszivattyús irodaházban működik.